Mobilis physiotherapy

A test mozgásai egyenetlen nyomással és elcsúszással hatnak az idegi szövetekre, amelyek helyi és mechanikai tulajdonságaiknál fogva a mozgási képtől függőek. Ennek következtében mechanikai és fiziológiás reakciók jönnek létre az idegi szövetekben, mint pl. csúszás, nyomásemelkedés, meghosszabbodás, feszülés és a sejteken belüli anyagcsere megváltozása. Bizonyos zavarok, mint pl. gerincsérv, spondylolisthesis, ízületi instabilitás, túlterhelés a fiziológiástól eltérően hatnak az idegekre és a környező szövetekre.

A perifériás idegek a gerinccsatornából való kilépésük után több, potenciálisan szűk anatómiai szövetközti helyen áthaladva jutnak el a végtagokhoz. Ezeken az ún. “veszélyesebb” helyeken nagyobb az esélye az idegek kompresszió alá kerülésének is. A normál esetben dinamikus struktúrájú idegek csúszásra képesek, ami minden mozdulatunkat követ. Az előzőekben említett anatómiailag szűkebb tereknél ez a csúszás akadályozottá válhat, ami a nyomás alá került ideg nyújtási sérüléseihez, mikrolaesiókhoz vezet. További következményként gyulladás, heg, (ami az eddig is akadályozott mozgást még jobban rontja), majd krónikus idegkompresszió léphet fel.

Az idegek nyomás alá kerülésének több anatómiai oka is lehet. Előfordul statikai okból, amikor egy anatómiai csatorna (pl.:kéz alagút) szűkülete okozza a panaszokat, vagy dinamikus struktúrák elváltozásai következtében is (pl.: Musculus supinator). Ezeket a már meglévő anatómiai veszélyhelyzeteket tovább ronthatja egy rossz testtartás vagy bizonyos izmok ismételt összehúzódása. Az idegi kompressziók patofiziológiája nagyon komplex. A következmények nagy részben a nyomási felület nagyságától és ennek időtartamától függenek. Vizsgálatok igazolták hogy a kompresszióra adott szervezeti válaszreakciók a kisfokú gyulladástól a nagymértékű degenerációhoz vezethetnek. Egy nagyobb területre kiterjedő kompresszió talán nem károsítja elsődlegesen az idegeket, de a vérellátás romlása miatt másodlagosan ronthatja az idegvezetési képességet. A panaszok fájdalom, zsibbadás, érzéskiesés, súlyos esetben bénulás képében jelentkezhetnek.

Az idegmobilizációs technika alapja az idegi szövetek és a környező struktúrák mechanikus kezelése, a fájdalom pozitív befolyásolása érdekében. A módszer a fájdalomfiziológia idegi és környező szövetek mechanikus kezeléssel való befolyásolhatóságára alapul.

Kezelhető kórképek:

• idegi kompressziók (gerincsérv, spondylolysthesis, stb)
• idegsérülések (operáció után is)
• idegbecsípődések (isiász, lumbágó)
• alagút syndromák (karpal-, tarsal tunnel syndroma)
• thoracic outlet syndroma
• neurogén fájdalmak

Horvát Krisztina
vezető gyógytornász

Forrás: gyogytornainfo.hu

Gyógytorna az intenzív osztályon

A kardiológiai betegek rehabilitációja három szakaszból áll. Az első fázis, az akut történéstől számított első két hétig tart. Ezen időszak alatt rehabilitációs tevékenységünk célja a hosszú ágynyugalommal járó káros hatások megelőzése, a kockázati tényezők csökkentésének megkezdése, valamint a beteg szomatikus és pszichés állapotának felmérése. A gyógytorna az intenzív osztályon kezdődik, és a beteg távozásáig az osztályon folytatódik. Hangsúlyozzuk a helyes életmód kialakításának fontosságát, melyben különböző betegtájékoztató füzetek is segítséget nyújtanak. Ismertetjük a különböző időszakokhoz tartozó helyes- és kerülendő mozgásformákat.


Lábadozás

A második rehabilitációs szakasz a lábadozó fázis. Ennek korai szakasza a harmadik héttől a harmadik hónapig tart. A debreceni és a környéki szívműtéten illetve infarktuson átesett betegeknek egyaránt lehetőségük van ambuláns gyógytornára a Szívsebészeti Klinikán: hetente két alkalommal. A foglalkozásokon alacsony intenzitású, könnyű gyakorlatokat és légző tornát végeztetünk egyénre, amíg a korai terheléses EKG elvégezhetővé válik. Ez a vizsgálat az Egészségügyi Járóbeteg Központban történik. A lábadozás késői szakasza ezt követően a 6. hónapig tart: orvosi felügyelettel folytatódik a fizikai edzésprogram, a DEOEC Testnevelési Tanszékén.


Mozgásprogram egy életen át

A harmadik rehabilitációs szakasz a fenntartó fázis, mely a betegek egész életén át javasolt. Ezt a rendszeres mozgásprogramot a Debreceni Szív Egyesület keretein belül lehet folytatni.
A kardiológiai rehabilitáció nagy jelentőséggel bír a sikeres szívműtét illetve a kardiológiai beavatkozások eredményeinek hosszú távú megőrzésében, az érelmeszesedés rosszabbodásának megakadályozásában. A rendszeres testmozgás kedvezően befolyásolja a vérnyomást, cukorbetegséget, a koleszterinszintet, javítja a betegek fizikai és lelki állapotát.
Mindezzel hozzásegíti a betegeket a hatékony életmódváltáshoz. Éppen ezért fontos tájékoztatnunk a betegeket az ambuláns rehabilitáció kedvező hatásairól, pozitív eredményeiről.


Forrás: egeszsegcentrum.intelliopen.hu